Az ásványvíz élettani hatása, habár miatta sok tudós vitának és kicsinylésnek volt tárgya, kétségtelenül tudományosan meg van állapítva. Már ősrégi tapasztalatok is támogatják ezt, még pedig nem csupán az emberen, hanem a beteg állati organizmnson is. Sok vita folyt a fölött, hogy az ivókorát folytatók szembetünő javulása, erősödése nem csupán annak a körülménynek tulajdonítandó-e, hogy az illetők kimerítő rendes foglalkozásuk köréből kivonattak és a testi-szellemi pihenésnek, a jó levegőnek, több mozgásnak, szóval a rendestől elütő viszonyoknak jól tevő hatása alá kerültek. Az kétségtelen, hogy az ivókurával járó több viznek ivása kiváló hatásu az anyagforgalomra (amint ezt a vizeletben megszaporodó hugyanyag és megfogyó hugysav is elárulja), de arra is megvan a mindennapi tapasztalásunk, hogy az ásványvizekben foglaltató gázoknak és sóknak elsőrangu rész jut a gyógyitó hatásban. A magasabb hőmérsékü források sóinak hatását még a-melegviznek hatásával is párositják; t. i. a légvételek és szivlökések szaporítása által a testnek összes el- és kiválasztásait (első sorban a vizelet, veríték és szénsavkiválasztást) gyarapítván, az anyagforgalom emelkedése mellett a test sulyának fogyását okozzák. A kiválasztások szaporítását azonban bizonyos sók is képesek eszközölni, igy a beleken át velő kiválasztást a nátrium és magnéziumszulfát s a konyhasó; a veséken át való kiválasztást pedig a szénsavas nátrium a konyhasó és mészsók is fokozzák. Az Á.-ban oldott némely alkotorészeknek ingerlő hatása bizonyos szervek működésének fokozódását eredményezi: úgy az alkálisók, a kénhidrogén, az arzén a bőr funkcióit emelik; a vassók (különösen ha meleg forrásokban oldvák) a szivműködésre hatnak izgatótag; a gyomorműködésekre a szénsavas nátrium és konyhasó stb. A vastartalmu ásványvizek a vérképződésre kiváló hatásuak. Vannak végül a mirigyekre specifikus hatásu alkotorészek is; ilyenek a jód, a bróm és az alkáliák kloridjai. Fürdőgyógymódról l. Fürdők és Hidegvizgyógymód, egyszerü hévvizekről pedig Akratoterma.
Az ásványvizekre vonatkozó, jogszabályok szempontjából megkülönböztethetjük: a) a sótartalmú A.-et, melyek a sóegyedárusági szabályok alá tartoznak; b) a bányatörvényben megjelölt Á.-t, melyek iránt a bányajog tartalmaz szabályokat és c) egyéb Á.-t, melyek használata, készítése, forgalomba hozása különösen közegészségi szempontok szerint van szabályozva. A közegészségügyről szóló 1876. XIV. t: c. értelmében az ásványvizek töltése, tartása, a mesterséges ásványvizek készítésének módja, megjelölése stb. belügyminiszteri rendelettel szabályoztatott. Mesterséges ásványviz csak hatósági engedély mellett, vizsgázott vegyész vagy gyógy szerész felügyelete alatt készithető. A vizjogi törvény 1885. XXIII. törvénycikk alapján az ásványviz-források védterület-megállapítása által a közhatóság különös védelmében részesülnek.
